Manapság szebbnél szebb grafikájú, és jobbnál jobb hangulatú játékprogramok jelennek meg a piacon, amikből a videójátékok szerelmesei kedvükre válogathatnak. Azonban a régi játékokat is érdemes újra elővenni, egyrészt azért, mert a régi motorosok így újra nosztalgiázhatnak, az új generációt képviselők pedig megismerhetik azt, hogy mi volt a 90-es években, és a 21. század elején a Játék. Éppen ezért indítok a blogon egy sorozatot, amelynek a "Retro játékok" címet adtam. Ebben a sorozatban elő szeretnék venni időnként egy klasszikus játékot, és bemutatni a nagyközönségnek. Az első részben egy olyan videójátékról szeretnék tesztet készíteni, amely bizonyára milliók kedvence volt, ez pedig az 1985-ben a Nintendo Entertainment System-re kiadott "Super Mario Bros".

Mariot nagyon sokan szeretik. Még azok is a szívükbe zárták a kalandor vízvezeték-szerelőt, akik egyébként nem szoktak mélyen elmerülni a videójátékok izgalmas világában. Miben volt azonban ennek a játéknak a sikere? Ezt szeretném ebben a bejegyzésben megvizsgálni.

A "Super Mario Bros" műfaját tekintve egy ügyességi játék, amely igazán szórakoztató tud lenni. Ebben  közrejátszanak például a játékban elhangzott zenék, amelyek annyira jól el lettek találva, hogy mára már klasszikussá váltak, különösen az, amely az első pályán csendül fel. A játékban nem lehet eltévedni, mert lineáris, viszont különböző akadályok és ellenfelek igyekeznek gátolni minket abban, hogy célba érjünk. Az ellenfelek első látásra nem tűnnek veszélyesnek, sőt némelyik kifejezetten aranyos is - például a teknősök, gombák - mégis, nem szabad lebecsülünk őket, mert normál állapotban egyetlen kis érintés is elég velük kapcsolatban, hogy elveszítsük egy életünket. Mintha a játék is azt akarná sugallni ezzel, hogy tartsuk nyitva a szemünket, és ne bízzunk meg azokban, akik ártalmatlannak látszanak.

Többféle pálya is szerepel a játékban, amelyek alapjában véve változatosak. Mehetünk a földön, a föld alatt, sőt még van olyan pálya is, ahol a víz alatt kell mennünk. A pályákon azonban időre kell célba érnünk, tehát oda kell figyelni a megfelelő gyorsaságra. A játékban lehetőségünk van arra is, hogy további életeket szerezzünk, ezt kétféle módon lehet megtenni. Először is úgy, hogy összegyűjtünk 100 aranytallért, a második lehetőség pedig az, hogy felveszünk egy zöld pöttyös gombát. Van még egy másik gomba is, amelyet magunkhoz vehetünk, ez a piros pöttyös, és ennek segítségével Mario megnövelheti a termetét. Különben ezek a gombák nem összekeverhetőek azokkal a gombákkal, amelyek az ellenfeleink, mert azoknak például szemük is van. De egyéb különleges dolgokhoz is hozzá tudunk jutni a kalandjaink során Az egyik ilyen például egy érdekes növény, amely segítségünkre van a harcban, hiszen ha felvesszük, akkor onnantól tudni fogunk tűzgolyókat lőni az ellenfelekre. Más esetben magunhoz vehetünk egy nagy csillagot, amely néhány másodpercre sérthetetlenné teszi Mariot.

Akik ismerik a játékot, azok tudják, hogy több dolgot is el lehetett volna mondani róla, mint amennyit én eddig leírtam. Úgy gondolom azonban, hogy ez így van jól, hiszen akik nem ismerik a játékot azoknak nem szeretnék spoilerezni, hanem inkább hozzásegítem őket ahhoz az élményhez, hogy maguk fedezzék fel azokat a dolgokat, amikről én nem beszéltem. Összességében a programról el tudom mondani, hogy egy nagyszerű játékról van szó, amely nem a grafikájával - mert az mai szemmel nézve inkább megmosolyogtató - hanem a hangulatával tud jó szórakozást nyújtani a játékosoknak.