Amikor ezt a bejegyzést írom, akkor Július van, és javában tombol a nyár. Kétségtelen, hogy az emberek is tisztában vannak avval, hogy most van az év legforróbb időszaka, de egyben a legbulisabb is. Én is különböző módokon ütöm el az időt, most azonban itt az ideje, hogy újra varázsoljak a blogra egy bejegyzést, ugyanis már egy ideje nem írtam.
A Resident Evil 6 című videójáték megosztotta a közönséget, kapott gyengébb és jobb értékeléseket egyaránt. Egy dologban azonban semiképpen nem lehet panasz a játékra, ez pedig a tartalom. A program ugyanis hihetetlenül tartalmas lett. Nem kevesebb, mint négy történetet járszhatunk benne végig, tehát aki belemerül a hatodik Resident Evilbe, az egy hosszú utazásra számíthat a fertőzöttek világába. Én a legutóbb alkalommal a játék által felkínált négy storyból ezúttal Sherry és Jake történetét választottam.
Kezdjük meg a tesztet a főszereplők bemutatásával. Akik jártasak a Resident Evil világában, azoknak a női főhőst, Sherry Birkint nem szükséges bemutatni. A második részben találkozhattunk vele először Claire történetében, amikor még kislány volt. Ő William és Anette Birkin gyermeke, és egyúttal a Raccoon City-i incidens egyik túlélője is. Sherryt azóta nem láttuk, most viszont visszatér, és nem is akárhogy, mert gyönyörű nővé érett. A második főszereplő azonban a hatodik részig teljesen ismeretlen volt. Ő nem más, mint Jake Muller, a sorozat rosszfiújának, Albert Weskernek a fia. A főhősök bemutatása után azonban most nézzük meg kicsit részletesebben a játékot, hogy megtudjuk, vajon tud-e kellemes szórakozást nyújtani a gamereknek.
A játékkal PC-n nyomultam, egérrel és billentyűzettel. Akik esetleg aggódnak az irányítás miatt, azokat szeretném gyorsan megnyugtatni, hogy nincs vele gond, tehát gamepad nélkül is játszható a program. Külön öröm, hogy ezúttal megvalósult az, amiről a korábbi számozott részeknél csak álmodozhattak a játékosok: végre lehet mozgás közben is célozni. Azt pedig nagyon jónak találtam, hogy aktiválható a lézernyaláb is, amit először a negyedik részben használhattunk. Az ötödik rész PC verziójában ugyanis célkereszt van, csak a társunk fegyveréből tör ki az a bizonyos piros csík, amit sajnálkozva figyeltem az akkori játék során. Az előző részekhez képest további pozitívum, hogy itt már szabadabb lehetőségünk van az ütésekre is, tehát ha lőszert szeretnénk spórolni, akkor nem csak a menekülés az egyetlen eszközünk. Alapvetően a fegyverekkel is meglehetünk elégedve, viszont amit kifogásolok, az egyrészt az epizódonként változó invertory, másrészt pedig a gyógyítás, ami most már nagyon le lett egyszerűsítve.
A helyszínek eléggé változatosak, a játékosok több helyen is meg fognak fordulni. Ez már önmagában azt jelenti, hogy a program alapvetően nem unalmas. Ezt a tényt felerősíti az a rengeteg ellenfél is, akikkel kalandjaink során találkozunk. Sőt, külön ki szeretnék emelni egy ellenfelet, aki kísértetiesen hasonlít a harmadik részben megismert Nemesisre. Ebben az esetben is egy hatalmas termetű ellenfélről van szó, aki elpusztíthatatlan, csak lassítani lehet, és a játék különböző pontjain feltűnik, hogy aztán ránk hozza a frászt. Ez pedig sokat dobhat a hangulaton, természetesen pozitív értelemben. Véleményem szerint a látványra sem lehet panasz. Különösen a főszereplők vannak nagyon szépen kidolgozva, a mozgásaik is nagyon élethűek, és a szinkronnal is elégedettek lehetünk. Ennek ellenére ha a játékot a korábbi epizódokhoz hasonlítjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a hangulatban alulteljesít. Sajnos azonban nem csak ez az egyetlen nagy negatívum, számomra ugyanis a főellenséggel való küzdelem is egy nagy csalódás volt.
Összefoglalásként azt tudom mondani a játékról, hogy bár vannak gyenge pillanatai, de ha ezek felett szemet hunyunk, akkor képes kellemes kikapcsolódást nyújtani ebben a nagy melegben. Amikor például a főszereplőkkel éppen a havas pályán küzdünk az életünkért, akkor gondolatban mi is le tudjuk magunkat hűteni egy kicsit. Persze az jó, ha ez a valóságban is megtörténik, ezért ajánlatos, hogy a monitor mellé legyen odakészítve valamilyen ital, amely fel tud minket frissíteni. Ha pedig valami ropogtatnivaló is társul a hűs italhoz, akkor már tényleg minden készen áll arra, hogy egy jót kiránduljunk a Resident Evil világában.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.